Balatonfüred - Csopaki borvidék
A borvidék borai

Területe: 1 736 ha.

Ajánlott fajták:
Olasz rizling, Chardonnay, Rajnai rizling, Szürkebarát, Ottonel muskotály, Rizlingszilváni.

Kiegészítõ fajták:
Juhfark, Pinot blanc, Zenit, Sauvignon, Tramini, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Zweigelt.

Ültetvényes fajták:
Aligote, Bianca, Cserszegi fûszeres, Ezerfürtû, Furmint, Hárslevelû, Karát, Kékoportó, Királyleányka, Lakhegyi mézes, Leányka, Nektár, Pintes, Korai piros veltelini, Rozália, Sárga muskotály, Semillon, Úrréti, Zala gyöngye, Zefír, Zengõ, Zöld szilváni, Zöld veltelini.

Klíma:

Éghajlati viszonyai a Badacsonyi borvidékéhez hasonlítanak. Gyakran emlegetik a környéken, hogy a Balaton víztükrérõl visszaverõdõ fény segíti emelni a szõlõ minõségét.

Talaj:

Talajai a Badacsonyi borvidékhez hasonlóak, de annál még változatosabbak. Itt elõfordul a permi vörös homokkövön, triászmészkövön, dolomiton pannonhomokon, kristályos palán márgán és löszön kialakult rendzina és erdõtalajok is. Jellemzõ látvány, hogy a föld szokatlanul vörös.


Történelem:

Feltehetõen már Probus császár idejében fejlõdésnek indult a Pannóniában már régebbrõl ismert szõlõmûvelés. A Baláca pusztán feltárt villa urbana romjai II. - III. évszázadból származnak. A szõlõmotívumú ornamentikán kívül a falfestményeken is szõlészeti tárgyú - fõként szüreti - jeleneteket örökítettek meg. Balatonfüreden

A honfoglalás után Karkász törzsének tulajdonába kerül a terület, de 1082-ben kelt birtoklási jegyzék szerint a veszprémi püspöknek többek között Csopakon is volt szõlõje. 1211-ben Balatonfüred a tihanyi apátság tulajdona lett. Az elkövetkezõ századokban az ország kulturális élete áttevõdött a Balaton környékérõl a Duna vidéki várak körzetébe, így a füredi és a csopaki bor csak a vidéki nemesek mulatozását, s a jobbágyok búfelejtését szolgálta.

A török idõk végvári csatározásai valószínûleg itt is meggyérítették a szõlõmûvelõk számát, s egyidejûleg csökkent a szõlõterület is.

A XVIII. sz.-ban újra fellendült a Balatonfüred fejlõdése, a XIX. század közepére pedig már a Balaton "fõvárosa" lett, ahol a megyei és az országos elõkelõségek bálok, ünnepek alkalmával találkoztak, szórakoztak a kiváló fehér borok társaságában.

A borvidék híres fajtája az Olasz rizling, amely mintegy másfél évszázada terjedt el, és kiemelkedõ minõségével márkanévvé vált. A tihanyi félsziget pedig tüzes vörösborairól nevezetes.

Még nincs kép.