Csongrádi borvidék
A borvidék borai

Területe: 1 848 ha.

Csongrádi körzet
Ajánlott fajták:
Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Zöld veltelini, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Zweigelt.

Kiegészítõ fajta:
Merlot.

Ültetvényes fajták:
Cserszegi fûszeres, Ezerfürtû, Kövidinka, Zala gyöngye, Ezerjó, Hárslevelû, Jubileum 75., Kunleány, Mézes, Olasz rizling, Pozsonyi, Zöld szilváni, Bianca, Lakhegyi mézes, Kékoportó, Blauburger.

Kisteleki körzet
Ajánlott fajták:
Bianca, Cserszegi fûszeres, Kövidinka, Kunleány, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Zala gyöngye, Cabernet franc, Kékfrankos, Zweigelt.

Kiegészítõ fajta:
Bíbor kadarka.

Ültetvényes fajta:
Medina.

Pusztamérgesi körzet:
Ajánlott fajták:
Bianca; Chardonnay, Cserszegi fûszeres, Kunleány, Kövidinka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Kékfrankos.

Kiegészítõ fajták:
Kadarka, Zweigelt, Tramini, Zala gyöngye, Zöld veltelini, Cabernet franc, Cabernet sauvignon.

Ültetvényes fajták:
Ezerfürtû, Rizlingszilváni, Izsáki, Jubileum 75., Zefír, Szürkebarát.

Mórahalmai körzet:
Ajánlott fajták:
Bianca, Chardonnay, Cserszegi fûszeres, Kunleány, Kövidinka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Cabernet franc, Kadarka, Kékfrankos, Zweigelt.

Kiegészítõ fajták:
Kékoportó, Zöld veltelini.

Ültetvényes fajták:
Jubileum 75., Karát, Rizlingszilváni, Zala gyöngye, Zöld veltelini.

Klíma:

Változatos, szélsõséges klímája a Kiskunsági borvidékéhez hasonló, de itt nagyobb a besugárzás éves mennyisége. Ez az ország egyik legmelegebb borvidéke.

Talaj:

Részben dunai eredetû meszes homok, részben mésztelen hordalék- és homoktalajok, helyenként lösz és lösszel kevert homok.


Történelem:

Az Alföldön található borvidékek története nagyon hasonló. Kezdetben fõként a folyóvölgyi, ártéri területeken a lugasos szõlõmûvelés alakult ki, és fõleg a mezõvárosok határában fejlõdött a szõlõtermesztés. Az elsõ megbízható adat a garamszentbenedeki apátság alapító levelében (1075) szerepel. Eme okiratban a Tisza melletti Alpár szõlõi is szerepelnek a királyi adományok között.

A XV. századra a szõlõtermesztés önálló termelési ággá fejlõdött, amit a dézsmakötelezettség is bizonyít.

A török uralom alatt a legkelendõbb árucikk és a legjelentõsebb adóalap a gabona mellett a bor volt. Ez kiderül a budai beglerbég egyik 1573. évi jelentésére küldött szultáni rendelet szövegébõl is:

"A budai vilájetben (ahova a Duna-Tisza köze túlnyomó része tartozott) a szultáni hász birtokok jövedelme, az emírek és a tímár birtokosok jövedelme leginkább a bor jövedelmébõl áll."

A XVI-XVII. századi népmozgások ide is eljuttatták a balkáni eredetû vörösborkultúrát és a Kadarkát. Elterjedt volt a fej mûvelésmód. Ezt a téli fagy ellen úgy védték, hogy talajjal betakarták. Gyalogmûvelést alkalmaztak, azaz támrendszer nélkül termesztették.

XVIII. század elsõ felében megindult a futóhomok a Duna-Tisza közén. Mária Terézia 1779-ben rendeletben szorgalmazta a szõlõtelepítést az Alföldre, hogy a futóhomokot megkössék.

A filoxéra a homoktalajokon (75-80% kvarctartalom felett) nem tud megélni, ezért az Alföldön nem okozott olyan jelentõs kárt, mint más borvidékeken.

A legelterjedtebb fajták a Kadarka, Kövidinka és az Izsáki sárfehér voltak.

Még nincs kép.