Mecsekaljai borvidék
A borvidék borai

Területe: 500 ha.

Pécsi körzet:
Ajánlott fajták:
Chardonnay, Cirfandli, Olasz rizling, Sauvignon, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Merlot.

Kiegészítõ fajták:
Furmint, Hárslevelû, Királyleányka, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Tramini, Zenit, Zengõ, Zöld veltelini, Pinot noir.

Ültetvényes fajták:
Ottonel ,muskotály, Bíbor kadarka, Blauburger, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Zweigelt.

Versendi körzet:
Ajánlott fajták:
Chardonnay, Olasz rizling, Rajnai rizling, Sauvignon.

Kiegészítõ fajták:
Cirfandli, Cserszegi fûszeres, Hárslevelû, Juhfark, Ottonel muskotály, Királyleányka, Rizlingszilváni, Tramini, Zenit, Zöld veltelini, Merlot, Kékfrankos, Kékoportó.

Ültetvényes fajták:
Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Csomorika, Kadarka, Zweigelt

Szigetvári körzet:
Ajánlott fajták:
Chardonnay, Olasz rizling, Rajnai rizling, Sauvignon, Merlot, Pinot noir

Kiegészítõ fajták:
Hárslevelû, Királyleányka, Leányka, Rizlingszilváni, Zenit, Zöld veltelini, Cabernet sauvignon, Kékfrankos.

Ültetvényes fajták:
Ottonel muskotály, Karát, Blauburger, Kadarka, Kékoportó, Zweigelt.

Klíma:

Szubmediterrán jellegû, legmelegebb, leghosszabb tenyészidejû borvidékünk. Csapadéka közepes, inkább vízben szegény.

Talaj:

Warfeni palán, permi vörös homokkõ és mészkõ málladékán, márgán, löszön képzõdött nagyobb részben kevés meszet tartalmazó podzolos és agyagbemosódásos barna erdõtalajok, rendzina.


Történelem:

Kettõs szõlõkultúra nyomait lehet felfedezni. Az egyik a kelta - görögöktõl eltanult -, a másik pedig az itáliai - a rómaiaktól fennmaradt - technológia. Sopianae (ma Pécs) fontos kereskedelmi utak keresztezõdésében épült fel.

A honfoglaló törzsek - mint máshol - már tisztában voltak a szõlõ értékével.

Az Árpádházi királyok uralkodása alatt a külföldi szerzetesek nagy kiterjedésû erdõségek irtásához kezdtek, hogy a területet földmûvelésre alkalmassá tegyék. A pécsi bor becsületét mutatja, hogy Sulyok György pécsi püspök végrendeletében János királyra hagyományozza 100 akó borát "mint egyetlen értékes tulajdonát".

1694-ben Baranya megye önálló címert kapott, amiben szõlõ is látható. Ez valószínûleg a heveng hatása lehetett. A heveng úgy készült, hogy õsszel erõs kökényágakra érett fürtöket aggattak, hogy betöppedjen és eltartható legyen.

Valószínûleg erre az idõre esik a Káptalannak az a törekvése, hogy Mecsekalján a tokajihoz hasonló aszút készítsenek. Tokaji vesszõt, sõt még tokaji földet is hozattak nem tudva, hogy a klíma nem alkalmas az aszúképzõdésre. Valószínûleg ekkor került e borvidékre a Furmint fajta.

1780-ban Mária Terézia Pécset szabd királyi város rangjára emelte, így az összes kocsma is a város tulajdonába került. Akkoriban minden 25-30 lakosra jutott egy kocsma. Általában 3 éves bérletbe adták õket nyílt árverésen.

1830-35-ös évek forradalmi változást hoztak: megjelentek az ültetvényekben a karók, az addigi gyalogmûvelés helyett. A baranyai bor egyre több piacot hódított meg, s a város iparát a borkereskedelmébõl származó jövedelem alapozta meg. A növekvõ termelés, a külföldi és az egyre igényesebbé váló belföldi piac egyre nagyobb és magasabb szintû termelést követelt meg. Ekkor és ezért hozatta be a pécsi káptalan saját használatára az azóta pécsi specialitássá vált fajtát, az osztrák eredetû Cirfandlit.

A filoxéra a szõlõ 80%-át kipusztította.

Korábban a Kadarka vörösbora egyeduralkodó volt, mára a tüzes, fûszeres fehérborok a mértékadók. A borvidék különlegessége a Pécsi cirfandli.