Móri borvidék
A borvidék borai

Területe: 914 ha.

Ajánlott fajták:
Chardonnay, Ezerjó, Királyleányka, Leányka, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Tramini.

Kiegészítõ fajták:
Pinot blanc, Rizlingszilváni, Sauvignon, Szürkebarát.

Ültetvények fajták:
Ezerfürtû, Olasz rizling, Zöld veltelini.

Klíma:

Éghajlata általában a Dunántúl északi részeire jellemzõ és hazai viszonyainkat tekintve közepes értékû a szõlõtermesztésre. A hegyek, dombok déli, délnyugati oldalain a kedvezõ mezo- és mikroklíma viszonylag jó termõhelyi viszonyokat alakít ki.

Talaj:

Fõ tömegében löszön, mészkõtörmelékkel kevert löszön, dolomiton kialakult agyagbemosódásos barna erdõtalajok, barnaföldek, rendzina, löszfelületek és oligocén homok.


Történelem:

A történelem korai szakaszából is vannak leletek az újkõkorig visszamenõleg. Bizonyíthatóan a rómaiak alapozták meg a szõlõtermesztést, amit az Avarok is folytattak.

A honfoglaláskor már lakott település volt a mai Mór helyén. Ide telepedett le a honfoglaláskor Árpád törzse.

A települést I. László király 1080 körül az egri püspökségnek adományozta.

1327-ben Károly Róbert Csókakõ várához csatolta, ami a Csák nemzetségbeli Csák Péter és Csák István birtokában volt.

A XIV. századi iratok már rendszeresen említik a szõlõt.

Mór község nevével csak a XV. században találkozunk. A kódexek tanúsága szerint a vidék szõlõkultúrája a XVI. századig szépen kifejlõdött, de nem került külföldre. Ezt a kort úgy jellemzik, hogy a megtermett bor sok, a jó ivóvíz pedig kevés. Ezért a legtöbb helyen - védekezvén a betegségek ellen is - rászoknak a borivásra.

A török hódoltság akasztotta meg itt is a fejlõdést. A felvonuló csapatok pusztítási miatt a vidék csaknem elnéptelenedett. Emiatt pusztultak el szõlõi is.

A XVIII. század tehát már nem annyira folytatása a régi szõlõkultúrának, hanem megalapozási idõszaka egy új gazdasági korszaknak. Valószínûleg ekkor találkozott és forrott össze a borvidék és az Ezerjó története. Az elpusztult, elmenekült lakosság helyett német telepesekkel népesült be a vidék. Ekkor telepedtek le Mórott a Kapucinusok is, akik a környék legjobb szõlõmûvelõi lettek.

A múlt században a borvidék jelentõsége egyre növekedett. Volt idõszak, amikor a nagy külföldi kereslet folytán a tokaji borok után a móri borok értékesültek a legmagasabb áron.

A homokkal kevert lösz és a homok talajokon a filoxéra kevesebb gondot okozott, mint a kötöttebb talajú borvidékeken.

1901-ben kérvényezte Mór község képviselõtestülete, hogy "Mór és vidéke, mint önálló borvidék szerepelhessék", mert addig a Neszmélyi borvidékhez tartozott.