alma Növényvédelem


A gyümölcsfajok közül az alma az egyik olyan faj, melynek gazdaságos termesztéséhez - a kártevôk és kórokozók életmódja és nagy száma miatt - a tenyészidôszak alatt minimum 10-12 növényvédelmi permetezés szükséges. A hagyományos növényvédelmet alkalmazó ültevényekben az ennél nagyobb permetezési szám általános. Ez azonban a magas önköltség, a nagy környezetszennyezés és a hasznos szervezetek elpusztulása miatt a jövôben nem tartható.

Ültetvényeinkben a végsô cél egy olyan ökológiai egyensúly elérése, melynek létrejötte után a károsítókat a kártételi küszöb alatt tarthatjuk úgy, hogy a környezetre gyakorolt terhelést minél minimálisabb mértékûre szorítjuk.

Hazánkban egyre több almatermesztô védi ültetvényeit az integrált növényvédelem szabályainak megfelelôen, mely szabályokat az alábbi pontokban lehetne röviden összefoglalni:

A hazánkban forgalomba kerülô növényvédô szereket 3 kategóriába sorolják attól függôen, hogy használhatók-e az integrált növényvédelemben. A kategóriákat színekkel - piros, sárga és zöld - jelölik. Az integrált technológiában a zöld színnel jelölt szerek korlátozás nélkül, a sárgával jelöltek csak korlátozással, a piros jelûek pedig egyáltalán nem használhatók fel. Sajnos a jelenleg forgalomban lévô készítmények nagy része a piros kategóriába tartozik. Zöld kategóriába azok a termékek tartoznak, melyek közvetlenül a károsítóra hatnak és az antagonista szervezeteket kímélik (pl. kitinszintézisgátlók, speciális levéltetûirtók) vagy használatukkal a környezetet kevésbé szennyezzük (pl. levélherbicidek). A zöld besorolású inszekticideket és akaricideket az 2. táblázat tartalmazza.

2. táblázat: Az almagyümölcsösben használható zöld besorolású inszekticidek és akaricidek

Márkanév Hatóanyag Dózis (l, kg/ha)
Agrol Plusz vazelinolaj 30-60
Alsystin 25 WP triflumuron 0,4-0,5
Andalin DC 25 flucykloxuron 0,6-0,9
Apolló SC klofenzetin 0,4-0,6
Bactucid P Bacillus thur. var. Kurstaki 0,5-1,0
Bio-Sect alifás zsírsav 10-20
Cascade 5 EC flufenoxuron 1,0-1,5
Dimilin 25 WP diflobenzuron 0,3-0,5
Dipel ES Bacillus thur. var. Kurstaki 0,2%
Ekos 100 EC hexaflumuron 0,7-1,0
Fito-Insect etilalkoholos növénykivonat 10%
Insegar 25 WP fenoxikarb 0,3-0,6
Nevikén poliszulfidkén+vazelinolaj 25-50
Nissuron 10 WP hexitiazox 0,3-0,5
Nomolt 15 SC teflubenzuron 0,5-1,0
Omite 57 E propargit 1,2-2,0
Pol-Akaritox tetradifon 0,15-0,2%
Sprayprover parafinolaj 1,0
Tiosol kalcium poliszulfid 1-3%
Vektafid A ipari fehérolaj+Atplus 300 F 1%


Az alma fontosabb kátevôi



Atkák

Az atkák a levelek fonákán vagy színén szívogatnak. Kártételük nyomán a károsított levél sárgul, barnul, súlyos esetben lehullik. Az ültevényt fakadástól ôszig veszélyeztetik. A legelterjedtebb az ültevényeinkben a piros gyümölcsfa takácsatka (Panonychus ulmi) és az alma levélatka (Phyllocoptes schlechtendali), de ezen kívül a galagonya takácsatka (Vetranychus viennensis) és a közönséges takácsatka (Tetranichus urticae) is jelentôs károkat okozhat. A védekezést ellenük már a tél végi lemosó permetezéssel el kell kezdenünk, mely elsôsorban a piros gyümölcsfa takácsatka tojásait gyéríti. Ha a lemosó permetezés elmarad, akkor a lárvák kelése elôtt használható a Nissuron 10 WP és az Apollo SC. Vegetációban az áttelelô tojások 70-80%-os kelésekor a kitinszintézisgátló Cascade 5 EC használható nagy hatásfokkal, a mozgó alakok ellen pedig a Torque 55 SC és az Omite 57 E szerekkel védekezhetünk.



Levéltetvek

Kora tavasztól a vegetáció végéig károsítanak levéltetvek, melyek közül az almásban elsôsorban a levélpirosító alma levéltetû (Dysaphis devecta), a zöld alma levéltetû (Aphis pomi) és az alma levéltetû (Dysaphis plantaginca) fordul elô. Védekezésre a korai tavaszi idôszakban a Zolone 35 EC-t használhatjuk, mely egyben a lombrágók ellen is védelmet nyújt. A késôbbi idôszakban a levéltetvek megjelenése esetén speciális - környezetkímélô -tetûirtó szerrel a Pirimorral védekezhetünk. A jövôben megreformálhatja az alma növényvédelmét a könnyû nyári olajos (Vektafid A) permetezés, amely nem csak a levéltetveket pusztítja, hanem a pajzstetvek ellen is jó hatásfokú és alkalmazásával megakadályozhatjuk a vírusátvitelt is.



Az almamoly (Cydia pomonella)

Két nemzedékû lepkefaj, melynek lárvái a fejlôdô gyümölcsöt károsítják. A lepkék rajzása általában május elején indul és szeptember közepéig tart kisebb-nagyobb rajzáscsúcsokkal. Emiatt az ellene való védekezés csak szex-ferromon csapdás megfigyelésen alapulhat. A csapda a hím lepkéket vonzza, így a csapda rendszeres ellenôrzésével pontos képet kapunk a rajzás kezdetérôl, lefolyásáról és a rajzáscsúcsról. A védekezéseket ehhez kell igazítanunk. A rajzás kezdete utáni napokban célszerû valamilyen kitinszintézist gátló készítménnyel permetezni. A rajzáscsúcsot követôen pedig - lehetôleg tömeges lárvakeléskor - a lárvák elleni inszekticidekkel védekezhetünk (szerves foszforsavészterek, piretroidok).



Sodrómolyok

A sodrómolyok legjelentôsebb képviselôi az almaültevényben az almailonca (Adoxophyes orana), a kerti sodrómoly (Pandemis ribeana), a ligeti sodrómoly (Pandemis heparana) és a dudva sodrómoly (Archips podana). Kártételük már az egérfüles állapot után közvetlenül jelentkezik, mert a fiatal lárvák áttelelnek és kora tavasszal azonnal megkezdik a táplálkozást. A védekezés hatékonyságát ilyenkor elsôsorban az idôjárás határozza meg. Késôbb a vegetáció folyamán a lárvák a gyümölcsöt károsítják, sekély, de olykor nagy kiterjedésû, szabálytalan rágást hagynak maguk után. Rejtett életmódjuk miatt a védekezés nem könnyû ellenük. Ha a zöldbimbós állapotban történô permetezések nem adtak kielégítô eredményt, akkor sziromhullás idején juvenil hormon hatású (Insegar 25 WP) készítménnyel, a nyár folyamán pedig kitinszintézist gátló (Cascade 5 EC, Ekos 100 EC), illetve Bacillus thuringicusis hatóanyagú (Dipel ES) készítményekkel védekezhetünk jó hatásfokkal. Hagyományos szerves foszforsavészterek használata esetén részesítsük elônyben a felszívódó, illetve a magas gôztenziójú inszekticideket.



Levélaknázó molyok

Lárváik az alma levelén különbözô alakú, a fajra jellemzô aknát készítenek. Erôs kártételük esetén a lombveszteség olyan súlyos lehet, hogy veszélyezteti nemcsak az adott, de a következô évi termést is.

Kártételüket csökkenti a levélaknázók lárváit parazitáló fürkészdarazsak jelenléte. A védekezés alapja a parazitakímélô technológia, mely a kitinszintézisgátló készítmények (Cascade 5 EC, Dimilin 25 WP, stb.) alkalmazásán alapul. Súlyos fertôzöttség esetén a lepkerajzás elején vagy a rajzáscsúcskor kijuttatott piretroid igen jó hatásfokú védelmet biztosít.



Kaliforniai pajzstetû (Quadraspidiotus pernicious)

Kártétele nyomán a fa legyengül, kevesebb termést hoz, a gyümölcsön pedig - a szívás helyén - úgynevezett "lázfolt" marad. Az ilyen gyümölcs veszít piaci értékébôl. Az áttelelô lárvák elleni védekezés alapja a télvégi nagy lémennyiséggel végzett lemosó permetezés. Ezután a nyár folyamán lárvarajzás idején kell védekezni felszívódó szerves foszforsavészterek valalmelyikével, vagy integrált növényvédelmi technológia esetén Vektafid A-val, melyet szintén nagy lémennyiséggel kell kijuttatni.



Az alma fontosabb kórokozói



Az alma lisztharmata (Podosphaera leurotricha)

A betegség jelentôségét meghatározza az a tény, hogy a hazánkban legjobban elterjedt Jonathan és az új ültevények leginkább telepített fajtája, az Idared, igen fogékonyak a lisztharmatra. A kórokozó a rügyekben telel át és a fiatal hajtásokat már kezdeti fejlôdésüktôl veszélyezteti, fertôzi. A lisztharmat elleni védelmet tehát már rügyfakadástól el kell kezdeni. A védekezésre használhatunk kontakt és felszívódó készítményeket. A kontakt szerekkel (Karathane LC, Kumulus S, Thiorit, Bordóilé + Klén FW, stb.) csak folyamatos védekezéssel tudjuk biztosítani a hajtások új leveleinek védelmét. Ezzel szemben a felszívódó szisztemikus (Bayleton 25 WP, Systhane 12 EC, Topáz 100 EC, Rubigan 12 EC, Score 250 EC, Sumi-8, Anvil, Punck, stb.) készítményeket blokkszerûen alkalmazzuk. Ez azt jelenti, hogy a fakadást követôen 3-4 szisztematikus szerrel történô védekezést végzünk, mely után a hajtáscsúcs záródásáig már csak kontakt szereket alkalmazunk. A szisztemikus készítmények elônye, hogy az új levelekbe is transzlokálódnak, ergoszterol bioszintézis gátló hatásuk miatt gátolják a gomba szaporítóképlet fejlesztését és legtöbbjük (pl. Score 250 EC, Sumi-8, Anvil, Punch, Baycor 25 WP) lisztharmatölô hatása mellett - az alma másik nagy betegsége - a varasodás ellen is kitûnô hatással bír.



Az alma varasodásos betegsége (Venturia inaequalis)

A betegség a kedvezô idôjárási viszonyok esetén járványos méreteket ölthet hazánkban. A kórokozó a lehullott levelekben telel át és rügyfakadástól jelen van az ültetvényben. Fertôzésének mértéke csak a csapadéktól és a lombfelület nedvességének idôtartamától függ. A gomba a leveleket és a gyümölcsöt fertôzheti meg. Kártételével jelentôs lombveszteséget és értéktelen gyümölcsök kialakulását okozza.

A legsúlyosabb és legveszélyesebb fertôzések a vegetáció kezdeti idôszakában alakulnak ki. Már virgázás elôtt súlyos károkat okozhat. A fertôzés kialakulásához a legalkalmasabb a 10 mm csapadék melletti 18-22 oC-os hômérséklet. Természetesen az ez alatti hômérsékleten is fertôzôképes, csak az infekció ideje elhúzódó. A fertôzési veszély megítélésében jól eligazítja a termelôt a Mills-táblázat, mely a csapadék és a hômérséklet összefüggésében mutatja az infekciós veszélyt.

Az ellene kialakított védekezési technológia a következô: az egérfüles és zöldbimbós állapotban kontakt szerrel (Buricid K, Dithane M45, Cineb 80, Rézoxiklorid 50 WP, stb.) elvégzett védekezés után a piros bimbós állapottól a felszívódó (Anril SC, Rubigan 12 EC, Score 250 EC, stb.) és kontakt szerek kombinációját kell alkalmazni. A felszívódó szereket tanácsos megelôzésre blokkszerûen alkalmazni. Ha az aszkospóra kiszóródásának befejezéséig (június közepe) mentesen tudjuk tartani az állományt, akkor a védekezéseket abbahagyhatjuk. Ha kisebb fertôzés már kialakult, akkor a késôbbiek folyamán - az idôjárás függvényében - kontakt szerek további használata indokolt.


A szolgáltatásban szereplõ szövegek és képek nem másolhatók, nem jeleníthetõk meg más szolgáltatásban, kiadványban a GATE Kertészeti Tanszékének írásos engedélye nélkül!