Mezőgazdasági biotechnológus MSc

Karunk Magyarországon elsőként indította a mezőgazdasági biotechnológus mesterképzési szakot.

 

Mi a jelentősége a mezőgazdasági biotechnológiának?

Az 1990-es években a biotechnológia és a géntechnológia eredményei az egész világon elérték a mezőgazdaságot. A géntechnológia lényege, hogy az élő szervezetek (növények és állatok) működését vezérlő genetikai programot mi emberek képesek vagyunk megváltoztatni, az emberiség (gazdaság) szükségleteinek megfelelően.

A XXI. század mezőgazdasági termelés folyamatát ezért alapvetően új szemlélet fogja meghatározni. Az új megközelítések és az új tudományterületek közül várhatóan a biotechnológia és géntechnológia alkalmazása jelenti majd a legnagyobb szakmai kihívást és társadalmi problémát. A magyar társadalomnak rendkívül nagy szüksége lesz a közeljövőben olyan szakemberekre, akik a XXI. század tudásalapú társadalmának egyik motorját jelentő területen a biotechnológiában jártasak, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkeznek és felkészültek a GMO-kal kapcsolatos tudományos, gazdasági kihívásokra, a környezeti és élelmiszerbiztonsági veszélyek kizárására, összhangban az EU rendeletekkel és ajánlásokkal.

GMO-k jelenlegi társadalmi elutasítottságának forrása, a GMO-kal kapcsolatos ismeretek hiányából adódó ösztönös félelem, melynek oka, hogy az elmúlt évtizedben a magyar felsőfokú oktatás nem helyezett kellő hangsúlyt a biotechnológiával és annak legfontosabb alkalmazási területével, a mezőgazdasági biotechnológiával kapcsolatos ismeretek oktatására, továbbá biotechnológus szakemberek képzésére.

 

Miért van szükség mezőgazdasági biotechnológus szakemberekre?

Mezőgazdasági biotechnológus mérnök képzés hiányzott a magyar agrárfelsőoktatás palettájáról. Ezért a biotechnológus szakemberekből hiány van az agrártudományok, az agrár közigazgatás és felsőoktatás különböző területein, illetve a biotechnológus tanácsadók hiányoznak a mezőgazdaság termelési technológia különböző fázisaiban (pl. vetőmagipar, tenyészállat előállítás, GM növények termelési technológiái, koegzisztencia, stb.).

A biotechnológus munkaerőpiac további növekedését fogja jelenteni a jövőben, a különböző nemzetközi cégek hazánkban létesített leányvállalatainak szakember igénye is. A mezőgazdasági biotechnológia rohamos fejlődése - az előzőek miatt - folyamatosan bővülő munkaerőpiacot jelent a növénybiotechnológiai, állatbiotechnológiai magas szintű elméleti ismereteivel rendelkező mesterdiplomás szakemberek iránt.

 

A biotechnológus képzés előzményei a SZIE-n

A Szent István Egyetem felismerve a biotechnológus mérnök, szakmérnök és fiatal kutató (PhD) iránti hazai igényt, vezette be a biotechnológus nappali szakirányú képzést az általános agrármérnök szakon 2000-ben, továbbá a növénybiotechnológus PhD képzést 1992-ben és szakmérnök képzést 1986-ban. Az elmúlt időszakban évente 25-35 nappali hallgató államvizsgázott a Biotechnológia szakirányon.

A SZIE-n végzett biotechnológia szakirányú agrármérnökök elhelyezkedése az elmúlt évtizedben nem jelentett problémát.A 2007-ben induló mezőgazdasági biotechnológus mester (MSc) szak ezt a bevált képzési formát kívánja folytatni a kétszintű képzés (bolognai folyamat) keretében.

 

Mit ajánl a mezőgazdasági biotechnológus mester szak (MSc)?

Az MSc szakot a Magyar Akkreditációs Bizottság 2006. december 9-én akkreditálta, elsőként a magyar agrárfelsőoktatásban. Jelenleg az egyedüli biotechnológus mester szak a magyar felsőoktatásban. A 2007 szeptemberében indítandó biotechnológus mester szak két szakirányt foglal magába (Növénybiotechnológia, Állatbiotechnológia). A képzés 4 féléves és a végzett hallgatók szakképzettsége Növénybiotechnológus mérnök, illetve Állatbiotechnológus mérnök lesz.

lyen diplomákat még nem adtak ki Magyarországon. A mester szak oktatásának nemzetközi színvonalát biztosítja, hogy a tárgyfelelős 34 oktató 93 %-a minősített, 36 %-a az MTA doktora, és 10 %-a akadémikus. Az oktatásban a Szent István Egyetem 3 karának 10 tanszéke, 2 MTA kutatócsoportja, továbbá 4 kutatóintézet tudósai vesznek részt. A legjobb végzett MSc hallgatókat a SZIE MKK 4 doktori iskolája (Állattudományi, Állatorvos-tudományi, Növénytudományi és Biológiai) fogadja.

Különösen jelentős a Szent István Egyetem campusa területén lévő Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont részvétele az Állatbiotechnológia szakirány oktatásában. Az elmúlt hónapokban „Klonilla” néven elhíresült klónozott egér előállítója Dinnyés András professzor úr például a Mikromanipulációs módszerek című tárgy felelőse.

A 4 féléves képzés során célunk, hogy a hallgatók nemzetközi színvonalú ismeretekkel rendelkezzenek a mezőgazdaság biológiai alapjait jelentő növény- és állatfajokkal kapcsolatos genomikai, molekuláris biológiai, genetikai, biotechnológiai, szaporodásbiológiai, géntechnológiai (GMO), molekuláris nemesítési, stb. szakterületeken. A cél elérését szolgálják azok a tantárgyak, melyek elsőként és jelenleg csak a Szent István Egyetemen kerülnek oktatásra, továbbá az angol szaknyelv oktatása 2 féléven keresztül

A végzett hallgatóknak képesnek kell lenniük a mezőgazdasági biotechnológia különböző szakterületein elsajátított ismeretanyag alkalmazására és a megszerezett tudás ismeretében a szakterület speciális problémáinak megoldására. Készség szinten kell elsajátítaniuk a biotechnológia és géntechnológia molekuláris módszereit, az in vitro reprodukciós technikákat, stb., hogy képesek legyenek azok gyakorlati alkalmazására, fejlesztésére. Ezt a célt szolgálák a konkrét kutatási módszertannal foglalkozó tárgyak, laboratóriumi gyakorlatok.

A fentieken kívül rendelkezniük kell a biotechnológia és géntechnológia módszereinek és termékeinek gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos jogi- és közgazdasági ismeretekkel, különös tekintettel a környezeti kockázatokra és élelmiszerbiztonságra, továbbá a hazai és az EU szabályozásra.

 

MEZŐGAZDASÁGI BIOTECHNOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: mezőgazdasági biotechnológus (Agricultural Biotechnology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

szakképzettség: okleveles mezőgazdasági biotechnológus

szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Biotechnologist

választható specializációk: növényi biotechnológia és állati biotechnológia

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mezőgazdasági mérnöki, a biológia, a természetvédelmi mérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a kertészmérnöki, a szőlész-borász mérnöki, a vadgazda mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnöki alapképzési szak.

4.2. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető: az agrár képzési területről az erdőmérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a műszaki képzési területről a környezetmérnöki, a biomérnöki szakok.

4.3. A 9.5. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alapképzési vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

a szak orientációja: kiemelten gyakorlatorientált (70-80 százalék)

a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 20 kredit

az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke: 5 kredit

a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit

7.    A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 621

8. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák

A képzés célja mezőgazdasági biotechnológusok képzése, akik felkészültek a biotechnológiai kutatások elvégzésére, ismereteik továbbfejlesztésére, a legújabb biotechnológiai módszerek növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési alkalmazására és a gyakorlati bevezetés irányítására. Elméleti tudásuk alapján, vezetési-szervezési és kommunikációs ismereteik birtokában képesek tervező-fejlesztő, kutatói, illetve vezetői munkakörök betöltésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

8.1. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák

8.1.1. A mezőgazdasági biotechnológus

a) tudása

Biztos tudással rendelkezik a mezőgazdasági biotechnológia és a rokon természet-, és élettudományi területeken, ismeri azok fontosabb összefüggéseit, elméleteit és az ezeket felépítő fogalmi rendszereket.

Ismeri és érti a szakterületén lejátszódó folyamatokat, a köztük lévő összefüggéseket, és azokat alkalmazni tudja.

Ismeri a vezetési funkciók különböző szintjeit, módszereit, valamint a konfliktuskezelési technikákat.

Ismeri a team- és projektmunka sajátosságait, rendelkezik vezetői ismeretekkel.

Részletesen ismeri és alkalmazza a mezőgazdasági biotechnológia gyakorlatában használt eszközöket és módszereket, tisztában van ezek jogi szabályozásával.

Ismeri a szakszerű és hatékony szóbeli, írásbeli és hálózati kommunikáció módszereit és eszközeit.

Ismeri, érti a mezőgazdasági biotechnológia speciális szókincsét, magyar és angol nyelven egyaránt.

Szakterülete és a vele szorosan összefüggő területek részletes ismeretének birtokában felismeri a gazdasági rendszerek működésének hatékonyságát korlátozó tényezőket.

b) képességei

Képes eligazodni és szakmailag megalapozott véleményt alkotni a mezőgazdasági biotechnológiához kapcsolódó hazai és nemzetközi gazdaságpolitikai, valamint társadalmi eseményekkel kapcsolatban.

Képes saját álláspont kialakítására, és annak vitában történő megvédésére.

Képes ismeretei szintetizálására, folyamatos önképzésre törekszik, nemcsak szakmai, hanem általános műveltségi területeken is.

Képes a vezetői tevékenység különböző funkcióinak gyakorlati végrehajtására, a vezetettek motiválására, teljesítményük értékelésére, a felmerülő konfliktusok jogszerű és hatásos kezelésére.

Képes team vagy projekt kialakítására, önálló irányítására.

Képes a mezőgazdasági biotechnológia szakterületén magyarul és angol nyelven írásban és szóban megnyilvánulni, tudományos cikkeket olvasni, értelmezni, előadni, publikációt írni, vitában részt venni.

Képes az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó elképzelések különböző területeinek részletes analízisére, az átfogó és speciális összefüggések feltárására.

Képes a szakmai problémák felismerésére, azok sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére, valamint a megoldásához szükséges részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására.

Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban képes a módszerek és technikák széles körének gyakorlati alkalmazására.

Képes a szakmai tevékenységével kapcsolatos jogszabályok önálló értelmezésére és alkalmazására.

c) attitűdje

Nyitott és fogékony a biotechnológiával kapcsolatos korszerű és innovatív eljárások megismerésére és gyakorlati alkalmazására.

Fontos számára a tudományos kutatás etikai szabályainak és normarendszerének betartása.

Nyitott, kezdeményező, empatikus.

Határozott, kitartó, de elfogadja a szakmailag megalapozott kritikai észrevételeket. Önmagával szemben is kritikus és igényes.

Véleményét az elsajátított tudására támaszkodva, szakmai alapokon hozza meg, azokat következetesen képviseli.

Elfogadja mások eltérő véleményét, ha azok szakmai indokokkal kellően alá vannak támasztva.

Felismeri az értékeket, fogékony a hatékony megoldást jelentő új biotechnológiai módszerek és eszközök alkalmazására.

Elkötelezett a problémák szakmai alapokon nyugvó megoldására.

Megfontolt, véleményét szakmai szempontoknak rendeli alá.

Képes szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreinek megértésére és hiteles közvetítésére.

d) autonómiája és felelőssége

Nagyfokú önállósággal rendelkezik átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében. Mindezekért felelősséget vállal.

Végiggondolja és képviseli a biotechnológia etikai kérdéseit.

Birtokában van a mezőgazdasági biotechnológia területén alkalmazható korszerű vezetéselméleti és szervezetirányítási ismereteknek, a munkaszervezetek hatékonyságának és egészséget támogató voltának erősítése érdekében.

Mezőgazdasági biotechnológiai tanulmányai és munkája során az egyének és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldásokat részesíti előnyben.

Tevékenységét az emberi egészség értékei melletti elkötelezettség hatja át.

Gyakorlati tapasztalatai birtokában önállóan dönt meghatározott biotechnológiai munkafolyamatok megvalósítási módjáról.

Szakmai felelősségtudattal hoz döntéseket.

Vállalja döntéseinek következményeit.

Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepet az együttműködés kialakítására.

9. A mesterképzés jellemzői

9.1. Szakmai jellemzők

9.1.1 A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:

a mezőgazdasági biotechnológia és a rokon természet- és élettudományi tudományterületek alapismeretei 20-25 kredit

a mezőgazdasági biotechnológia szakterületének és a biotechnológiai módszerek szakma specifikus elméleti és gyakorlati ismeretei 30-40 kredit.

9.1.2. A képzésben sajátos kompetenciákat eredményező növényi biotechnológia és állati biotechnológia specializáció választható, amely speciális ismeretek kreditaránya a képzés egészén belül 30-40 kredit.

9.2. Idegennyelvi követelmény

A mesterfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

9.3. A szakmai gyakorlat követelményei

A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott legalább négy hét időtartamú gyakorlat.

9.4. A képzést megkülönböztető speciális jegyek

A tudományterület szaknyelve az angol. A képzésnek része az angol szakmai nyelv képzésben történő elsajátítása.

9.5. A 4.2 és 4.3. pontban megadott oklevéllel rendelkezők esetén a mesterképzési képzési ciklusba való belépés minimális feltételei:

Az alapképzéstől eltérő mesterképzésbe való belépéshez szükséges minimális kreditek száma

természettudományi ismeretek 30-50 kredit;

mezőgazdasági és műszaki ismeretek 24-34 kredit;

gazdasági és társadalomtudományi ismeretek 6-12 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgató legalább 60 kredittel rendelkezzen. A hiányzó krediteket a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.